2018. június 1., péntek

Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív 13 napja

Olyan ez a könyv mintha összegyúrnánk Kosztolányit, Móriczot és Krúdyt Murdoch és Barnaby nyomozókkal valamint Sherlock Holmesszal és áthelyeznénk őt a Vajdaságba, a Bácskába.
Hász Róbert ezzel a regényével egyszerre ír izgalmas fordulatos krimit, lélektani regényt, egy társadalomrajzot a Monarchia területén együtt élő szerb, sváb és magyar közösség mindennapjairól valamint művelődéstörténeti, történelmi regényt. Mindenki azt találhatja meg benne, amit szeret. Hász tulajdonképpen a századelőről akart regényt írni, és úgy érezte, kell bele egy titok, egy rejtély, amelynek megfejtésén az olvasó együtt izgulhat a főhőssel, hiszen a nyomozó sem tud többet mint az olvasó így együtt néznek majd szembe a megfejtéssel is.
A kitalált főszálat telepakolta valóságon alapuló mellékszálakkal.  A helyszín Zombor és Doroszló (a szerző szülőfaluja) ahol akkoriban Gozsdu Elek volt a főispán, valóban létezett a Bácska című helyi lap, amelynek tulajdonosa Bittermann úr volt, volt Baloghy nevű újságíró és a Falcione család volt a  leggazdagabb. Részletes képet kapunk az egykori megyeszékhelyről, az épületekről, a Polgári Kaszinóban zajló kártyacsatákról, a szerbek csitaonicájáról (olvasóköréről), az Elefánt Szállóról és a Fehér Hajó Étteremről, a magánházakban zajló spiritiszta szeánszokról, a gazdag alföldi  várost körülvevő tanyavilágról. Megtudjuk milyen előadásokat lehetett hallgatni a Szabad Lyceum elnevezésű tudományos társaság összejövetelein, milyen árlistával dolgozott egy korabeli kelme üzem, és hogy Sághy Zsigmond társulata az ifjú Somlay Artúr főszereplésével mutatta be Ibsen Kísértetek című drámáját. Pezsgett az élet a Monarchia peremvidékén.
A szövegben rendkívüli olvasmányossággal keverednek a tények és a fikció, természetesek a párbeszédek, kiváló a történetvezetés, hitelesek a karakterek. Rendkívül szemléletes a környezet, a szokások, gondolkodásmód, a beszédmodor, az emberek közötti kapcsolatrendszer leírása. A szövegbe itt-ott archaikus, a korra jellemző kifejezésmódokat, szerb és német nyelvű mondatokat, szavakat rejt el a szerző amelyekkel tovább fokozza a szöveg hitelességét és segíti az olvasót abban, hogy teljesen beleélje magát a szecessziós hangulatba.
Fábián Marcellt korrekt, okos, megbízható embernek ismerjük meg, aki mániákusan keresi az igazságot. Ha kudarcok érik, mentorához László atyához fordul, aki hasztalan próbálja meggyőzni, hogy találjon lelki békét a tudatlanságban. Marcell erre képtelen.
Az ijesztő és bizarr gyilkosságsorozat felderítése mellett  egy másik rejtély után is nyomoz, saját származását, a szülei kilétét akarja felderíteni. Marcell árva gyerek egy olyan korban, amikor a származás nagyon sokat számít, az dönti el az ember helyét a társadalomban, azt, hogy hogyan viszonyuljunk hozzá és sokszor magyarázatot ad a jelen eseményeire. Csecsemőként tették ki a Szent István templom lépcsőjére, a helyi zárdában nevelkedett, itt taníttatták, és iskolái elvégzése után  az akkoriban szerveződő rendőrség kötelékébe került.
Ez alkalmat ad a szerzőnek arra is, hogy bemutassa a bűnügyi technika fejlődősét illetve a mai technika kezdeteit. Az ujjlenyomat nagyon friss találmány volt, akkoriban kezdték megszervezni az ujjlenyomat archívumokat. Ez ügyben levelez is azzal a Pekáry Ferenccel, aki valóban létezett és a főváros rendőrfőkapitány helyettese volt. Azt halljuk Marcelltől, hogy bűnügyi helyszín, helyszín biztosítás, fotográfiák készítése. Mint a Helyszínelők valamelyik sorozatának egy-egy epizódjában:) Marcell próbál ok-okozati összefüggéseket találni, viselkedéselemzést alkalmazni. Egyáltalán nem úgy viselkedik, mint a regény elején "kollégái" a pópa-gyilkosság felderítésében. Az a mellesleg gyilkosság csak arra volt jó, hogy bemutassa mennyire másként áll a dolgokhoz Marcell detektív. Sok kritikus megemlíti, hogy történet filmrendezőért és folytatásért kiált!
A regény biztosan nagy örömet fog okozni azoknak, akik szeretnek hosszan időzni egy történetben, szívesen olvasnak egy egyenes szerkesztésű regényt a századelő világáról.
A szerzőről:
http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/honlap1/index.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése