Szabó Magda a Jaffa Kiadónál

2017-ben ünnepeltük Szabó Magda születésének 100 éves évfordulóját. A Jaffa Kiadó ebből az alkalomból vállalkozott az életmű újbóli kiadására. A sorozatot 20 kötetre tervezik, amelyeket úgy válogattak össze, hogy a legfontosabb, legismertebb regények mellett benne legyenek a ma már nehezen elérhető művek is. A könyvek új arculatot, új, bensőséges grafikai megoldásokat kaptak és olyan tipográfiát, amely megkönnyíti az olvasást, segíti a szöveg befogadását fiatalnak és idősnek egyaránt. A szöveget ahol szükséges volt jegyzetekkel egészítették ki. Szabó Magda sok tájnyelvi szót használt, kulturális utalásokat, amelyeket a szerkesztők rövid jegyzetekkel oldottak fel, hogy megkönnyítsék az értelmezést, a megértést. "A sorozattal azokat az alkotásokat próbáljuk szem előtt tartani, amelyek egyrészt nagyon fontosak Szabó Magda életművében, másrészt már nem kaphatóak" - hangsúlyozta Jolsvai Júlia az életművet gondozó Jaffa Kiadó főszerkesztője. Egy interjúban így nyilatkozott: „Vannak olyan pszichológusok, akik olvasmányokat adnak a pácienseiknek. Szabó Magdát nagyon sokszor választják, mert ezek a regények tükröt tartanak elénk. Magunkat és a környezetünket láthatjuk benne. A regényekben számtalanszor jelennek meg olyan problémák, melyekkel nem szeretünk szembenézni, hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni, családon belüli konfliktusok, melyekkel szinte mindenki találkozik. A regényeket olvasva lélektani nyomozás részesei lehetünk: a konfliktusok, a gyűlölet, a harag forrását keressük” https://mno.hu/konyveshaz/meg-tartogat-meglepeteseket-szabo-magda-hagyateka-2391991
Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben, 1940-ben szerzett latin-magyar szakos diplomát, latin tanárként dolgozott. Költőként indult, 1949-ben Baumgarten-díjat kapott, amelyet azonnal vissza is vontak tőle. Nyáry Krisztián így ír erről:
„1949. január 10-én az Esti Szabad Szó című napilapban megjelent a friss Baumgarten-díjasok listája. Bár a döntést hivatalosan még nem hirdették ki, mindenki biztos lehetett benne, hogy a díjazottakról szóló hír igaz, hiszen a kuratórium elvben titkos döntése minden évben kiszivárgott. Biztos lehetett benne a 32 éves költőnő, Szabó Magda is, aki a Bárány című verseskötetéért nyerte el a 3000 forint értékű jutalmat. Köszönő levelet írt a Baumgarten-alapítvány főkurátorának, Schöpflin Aladárnak, és elkérte tőle a többi kuratóriumi tag címét. Úgy tervezte, minden döntnöknek küld majd néhány napja kiadott második kötetéből. Az ünnepélyes díjkiosztás napján, január 18-án a névsor hivatalosan is megjelent a lapokban. Szabó Magda örömmel olvasta, hogy a jutalmat 4000 forintra emelték, és ünneplő ruhában várta munkahelyi irodájában, hogy délután elindulhasson a ceremóniára. Délelőtt 11 körül megcsörrent a telefonja. Basch Lóránt, a kuratórium tagja volt a vonalban, és közölte vele, hogy Révai József kultuszminiszter utasítására díját visszavették, és helyette Kuczka Péter kommunista költő lesz kitüntetve. Szabó Magda mindössze néhány óráig volt a Baumgarten-díj birtokosa. Sokáig ült összetörve a telefon mellett, és eldöntötte, hogy soha többé nem ír verset.”
Szabó Magda később élete egyik legszörnyűbb, de meghatározó élményének nevezte a díj visszavételével járó megaláztatást.
Szabó Magda a megalázó döntés következtében végképp felhagyott a versírással. Évtizedekkel később, egyik utolsó interjújában azért megemlítette, mégiscsak ő volt az utolsó Baumgarten-díjas magyar költő.
Az irodalom mégis sokat köszönhet a lelketlen politikai lépésnek, megszületett Szabó Magda, a regényíró. Szabó Magda női sorsokról ír, minden történetének a középpontjában egy nő és kapcsolatai állnak. Regényei, történetei családi történetekről, titkokról, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlenségéről szólnak. Mindezekről úgy tud beszélni, hogy az nagyon befogadható, közérthető legyen.
Szabó Magda életét meghatározták a debreceni református hagyományok, amelyek hitet, erőt és tartást adtak számára a legnehezebb időkben. Aktív szerepet vállalt az egyházban, 1985-től a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi elnöke volt, díszdoktorává avatta a Debreceni Teológiai Akadémia. 2007-ben, 90 éves korában olvasás közben érte a halál.
Óriási mennyiségű kézirat maradt utána, amelynek feldolgozása folyamatos. A hagyaték kezelője Tasi Géza, az írónő keresztfia és műveinek jogutódja. Két olyan könyvet szeretnék bemutatni, amelyek a hátrahagyott írások alapján, Tasi Géza szerkesztésében kerültek kiadásra a Jaffa Kiadó gondozásában.
Az egyik egy szakácskönyv, Egy meszely, az fél icce: Szabó Magda ízei. A másik egy levélköteg alapján készült, amelyeket egy cica, bizonyos Évuka írt.