Ha végiglapozzuk a recepteket, képet kapunk arról milyen lehetett egy jómódú polgári háztartás a két világháború között, miket ettek és hogyan készítették el az ételeiket? Látjuk, hogy alapvető volt a halfogyasztás, hiszen nagyon sok a halas recept és hogy mindennapinak számított a velő, a libamáj, a marha és a nyúl. Bőven használtak cukrot, főleg porcukrot és kockacukrot. A “boldog békeidők” korszaka hozta el azt, hogy rangtól és vagyontól függetlenül bárkinek kerülhetett az asztalára édesség. Megszaporodtak formában és gyakoriságban a cukros ünnepi ételek, megkezdődött a köznapi fogyasztás. Már nemcsak ünnepi alkalmakon került sütemény az asztalra, hanem vasárnap is. Ebben a szakácskönyvben is rengeteg a sütemény. Találunk likőröket, szörpöket, lekvárokat, dzsemeket, fagylaltokat. Sokszor használtak mandulát, marcipánt, diót, csokoládét. Fényűzőnek is tarthatjuk, hiszen jó minőségű drága alapanyagokat használtak, de az is látszik, hogy meggondoltan bántak a mennyiségekkel, nem pazaroltak. Érdekes, hogy összehasonlítva egy mai recepttel itt nem írnak le minden egyes lépést, a recept csak irányadó, hiszen minden háziasszony elegendő háttértudással rendelkezett ahhoz, hogy elkészítse az ételt. Nagyon családias, bensőséges, ahogy a receptek származása, forrása is megjelenik, hogy ez Mayer nénitől van, Tini nénitől vagy Teri nénitől, az Ilontól vagy Hegedűsné-féle, ezt meg egyenesen a Kovacsics Mátyás szakácskönyvből másoltuk, ezt a receptet pedig Mady-től kaptuk.
Ez a kis receptgyűjtemény egyrészt tiszteleg Szabó Magda és családja előtt, másrészt visszavisz bennünket abba a nyugodt, békés korba, amikor mindenre volt idő, és amire mindig nosztalgiával gondolunk. Visszahozza az ízeket és illatokat.
Szánjunk rá időt és készítsünk el néhány receptet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése