Molnár Ferenc az automatából...

Már könyvautomatából is megvehető a több mint száz éves Pál utcai fiúk. Engem egészen különleges kapcsolat fűz ehhez a regényhez. Még nem jártam iskolába, nem tudtam olvasni, beteg voltam, nekem is tüdőgyulladásom volt, mint Nemecseknek. Megláttam otthon a polcon ezt a könyvet. Vagy a címe fogott meg, vagy a borítója, már nem emlékszem. Elkezdtem nyafogni, hogy mi az a könyv és én úgy szeretném tudni, hogy „mi van benne”. Így anyukám esténként elkezdte felolvasni nekem a regényt. Én is folytatásokban „olvastam” tehát először, úgy ahogy Molnár Ferenc is írta egy ifjúsági lap számára. Ahogy haladt előre a történet elkezdtem gyanakodni, hogy ennek nem lesz, nem lehet jó vége. Úgyhogy elkezdtem alkudozni anyukámmal, hogy ugye a Nemecsek nem hal meg?  Anyukám az állapotomra való tekintettel úgy olvasta fel az utolsó oldalakat, hogy Nemecsek meggyógyult. Kiválóan csinálta, mert az Angolkisasszonynál megtanult szépen fogalmazni, egyébként is tehetsége volt hozzá. Imádott olvasni, könyvtáros volt ő is. Én mégis tudtam, az egész történetből következett, hogy nem gyógyulhatott meg, de hálásan elfogadtam.
Azóta többször elolvastam a Pál utcai fiúkat, mindig élveztem, mindig jó volt olvasni. Mi lehet a titka? Talán az, hogy olyan örök témáról szól, mint a felnőtté válás? Hogy a gyerekes bandaháborúból élet-halál harc lesz és ezek a kisgyerekek, akik csupa gyerekes dolgot csinálnak (golyóznak, gittet rágnak, beszöknek egy tiltott kertbe) úgy tudnak küzdeni valamiért, mint a felnőttek.  Talán az, hogy A Pál utcai fiúk a közös kultúránk része? Ha azt halljuk, grund, az édes grund, einstand, gittegylet, Füvészkert, Múzeumkert, Geréb, csupa kisbetűvel írták a nevemet, rágjuk a gittet mindenki, minden generáció ugyanarra gondol, minden generáció tudja értelmezni. Összeköt bennünket. Ezért sem szabadna eltűnnie a kötelező olvasmányok közül.
A történet azért sem tud elfelejtődni, mert újra és újra előkerül, feltűnik különböző művészeti ágakban. 1969-ben Fábry Zoltán rendezésében amerikai-magyar koprodukcióban film készült belőle. Oscar-díjra jelölték, ezt talán nem is tudjuk.
https://www.youtube.com/watch?v=1KUYAGjbpSc
Van egy alternatív rock zenekar, amelynek ez a neve. Nem tudom, innen van az elnevezés, lehet, hogy nem, de nekem mindig eszembe jut a regény is, ha az ő nevüket hallom. 2016-ban a Vígszínházban nagy sikerű musical született belőle, Dés László és Geszti Péter alkotása. Most kijött külön a CD is.
https://www.youtube.com/watch?v=BWqGIR2Ao1M
Mi a titka? Talán azért hat, mert Molnár Ferencnek mindent sikerült beleírnia, ami megmozgatja a fantáziánkat? Harc, hősiesség, bátorság, barátság, diadal, árulás, önfeláldozás, hazaszeretet. Az a fájdalom, hogy a győzelem csak időleges, hiszen a Pásztorokat, a „vörösingeseket” le lehetett győzni, az ingatlanfejlesztőket viszont nem, hiszen nincsenek egy súlycsoportban. De azt hiszem nem is ez a kérdés, nem ez a fontos. Mindannyian azt érezzük, hogy ezt a harcot meg kellett vívni és, hogy ők megvívták. Ezért tudunk azóta is azonosulni a fiúkkal. Megtanuljuk általuk, hogy vannak dolgok, elveszettnek tűnő ügyek, számunkra fontos ügyek, amikért ki kell állnunk, és amiért meg kell küzdenünk.
És ne feledjük, hogy a történt mögött ott van a századfordulós Budapest is, a Ferencváros és a Józsefváros környéke. A Petőfi Irodalmi Múzeum régebbi honlapján remek útmutatót is kaphatunk, ha kedvünk lenne egy budapesti kirándulást tenni a Pál utcai fiúk nyomában.
https://pim.hu/archivum/puf/object.6cde1140-4e5f-4659-ba2f-eedab13392b2.ivy.html