Kétszer olvastam el a könyvet. Első olvasásra idegen az író világa, szokatlan a stílusa.
A második olvasásnál jöttem rá, hogy fontos részletek mellett siklottam el.
Így, a történeteket kicsit már ismerve, az újra olvasáskor kezdtem megszeretni ezeket a novellákat, és az embereket, akikről szól a könyv.
Egy-egy történet a gondolataimban folytatódik, mert azok nem lezártak, kinyitja a fantáziát.
Hétköznapiak a figurák, és hétköznapiak a történetek is, de mindenképpen elgondolkodtatók, általunk ismert embereket, esetleg saját élményeket is felidéznek.
A novellák főszereplói nők, esendők, szerethetők.
Stílusa kiváló, ha olykor túl részletesnek tűnik is, rájövünk, hogy a leírásokban és párbeszédekben is minden a helyén van.
A novellák tartalma egy-két mondatban: (Természetesen, lehetnek más "megoldások")
Eljutni Japánba
Egy fiatalasszony portréja, akinek a csapodársága teremt olyan élethelyzetet, hogy utána kétségbe esve keresi eltűnt gyermekét.
Amundsen
A főszereplő egy hiszékeny tanítónő, aki házasság reményében megalkuszik, pedig jövendőbelijének kegyetlen természete már korábban is megmutatkozott.
Elhagyni Maverley-t
Itt inkább a férfi a főszereplő, a jólelkű, hűséges éjszakai rendőr, aki a végsőkig áldozatkészen ápolja a feleségét. De még egy nő életútját figyelemmel kíséri. Összejönnek? Igen. Ez csendül ki a novella végén.
Kavics
Már az első olvasásra is nagyon ütős novella, amelyben egy lány magát okolja a nővére haláláért. Végül Neal, a pótapa mondatai nyújtanak segítséget.
Rév
Dawn a a férjétől függő nő típusa. Egyéniségét a férje akarata alá rendeli, csak neki akar megfelelni. De rájön, hogy a férje megcsalja. A novella vége Dawn lázadását sejteti.
Carrie
Egy gazdag sánta lány kapcsolata a házas, kétgyerekes Howarddal, aki a volt házvezetőnő, Lilian nevében zsarolja. Lilian halála után Carrie erre rájön ám nem firtatja és örül, hogy fennmarad a kapcsolat.
Vonat
A szerelemben csalódott, (és főleg önmaga szexuális alulteljesítése miatt frusztrált) fiatalember a bizonytalant választja. Az ő több évtizede, hányattatott sorsa jelenik meg, aki főleg azt tudja, hogy mit nem akar, és valahogy elboldogul.
Kilátás a tóra
című novellának a Nancy álma címet adtam, mert a végén derül ki a sokkoló igazság, hogy Nancy egy olyan öregotthon lakója, amit mindenáron el akart kerülni
A pánikroham érzékeltetése mesteri ebben a novellában.
Dolly
A női főszereplő attól tartva, hogy férjének, Franklinnek a szerelme Gwendolinnel újra éled, elhagyja otthonát, és önmagát olyan érzelmi válságba sodorja, amit nem könnyű feloldani.
Csak egy női író tudja így ábrázolni a szerelem kortalanságát, a háborgó női lelket.
Az önéletrajzi novellákra nem térek ki.
A beszélgetésen volt olyan vélemény, hogy az írónő nagyon pesszimistának mutatja a szereplőit, nincs életcéljuk, beletörődnek sorsukba.
Az is felmerült, hogy minden novella a szerző életével kapcsolatos, személyes élményeit írja le.
Ki tudja?
Nehéz helyzetben vagyok, mert nem tudom megfogalmazni, mit üzen nekem ez a könyv.
A Büszkeség című novellát a végére hagytam.
Egy nyúlajkú könyvelő fiú, és egy jó származású, ám hasonlóan a társadalom perifériáján élő lány, Oneida furcsa kapcsolata.
Egy súlyos mondatot kiírtam.
A lánnyal beszélgetve, a fiú idézte egy régi válaszát arra a kérdésre, hogy miért nem műtteti meg magát, mikor a biztosító fizetné ezt.
"...De hogy magyarázom el neki, hogy képtelen volnék bemenni valami orvos rendelőjébe, és bevallani, hogy olyasmire vágyom, ami nem jár nekem."
Ez lehet a könyv üzenete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése